A korábbi évek tervezési feladatai során lett rám jellemző a minimalizmus és a “tudós hozzáállás”. A tudós hozzáállás alatt azt értem, hogy mint fotós a kívülálló megfigyelő és vizsgáló szerepét öltöm magamra. Nem terepre megyek a témámért, hanem azt emelem be egy laboratóriumi közegbe, ami az én esetemben a műterem.
Párválasztás
Ez a sorozatom egy szociológiai teszt dokumentációja. Tizenkét egymást nem ismerő személyt kértem fel a kísérlet lebonyolításához. Arra voltam kíváncsi a sorozat készítésénél, hogy miként alakulnak párokba az idegenek. Ebben az esetben kizárólag a sztereotípiák és a külsőségek alapján tudtak dönteni az alanyok, mivel az ismerkedés korlátozva volt. A választás titokban történt, egy cetlire kellett felírniuk, hogy ki a választottjuk, és kértem tőlük egy rövid indoklást is. Képeimen a modellek elrendezésével, a mozdulataik és a tekintetük finom irányításával próbáltam érzékeltetni a párválasztásokat. Természetesen voltak, akik egyedül maradtak, illetve akiket többen is választottak.
A teljes sorozat itt megtekinthető.
Entrópia
Az Entrópia sorozatom középpontjában egy teljesen megszokott fizikai jelenség áll, a gravitáció. Természetes számunkra, a bevált rendszer (az élet) része. Képeim elkalauzolnak egy fordított gravitációjú helyre, ahol megvizsgálhatjuk, hogy milyen szerepe és hatása van a gravitációnak a külsőnkre, az anatómiánkra. Modelljeimet fejjel lefelé lógattam a sorozat elkészítéséhez. Érdekesnek találom, hogy ez a fordítottság mennyire egyneművé teszi az embereket és hogy mennyire felforgatja az arc megszokott anatómiáját.
A teljes sorozat itt megtekinthető.
Tökéletes lányok
Az embereket a tökéletesség iránti vágy hajtja. De a tökéletesség mindenki számára mást jelent és más formában jelenik meg az életükben. Valaki a tökéletes anyuka akar lenni, valaki az alakját akarja a tökélyre fejleszteni, míg más a munkájában akar a legjobb lenni… A legtöbb fiatal lány számára a tökéletes nő fogalma egyet jelent azzal a képpel, amit legjobban egy Barbie-babához tudnék hasonlítani. Én nekik akarok ellent mondani azzal, hogy a tökéletes lányok címhez, természetes szépségű lányokról készítettem portrét. Mindegyik lány más karakter, mindenkiben lehet hibákat találni, de én azt mondom, hogy ők így tökéletesek ahogy vannak. Olyan pillanatban próbáltam őket lefényképezni, mikor természetesen viselkednek a kamera előtt, nem akartam elrejteni, ha esetleg zavarba jöttek.
A teljes sorozat itt megtekinthető.
Nagyon kíváncsi lennék, hogy mi születne abból ha neked is meg kéne merítkezni a dolgokban és nem tartanál távolságot a témád és magad között. Mit gondolsz Terry Richardsonról?
Szerintem az egy alkotói döntés, hogy a fotós miként közelít a témájához. Illetve téma függő is. Azok a projektjeim, melyeket példaként említettem, nem igénylik és nem is teszik lehetővé, hogy megmerítkezzek személyesen a dolgokban. De volt más olyan projektem, amihez önmagamat, a családomat, a személyes teremet, életemet fotóztam, azoknál egyáltalán nem lehet mondani, hogy kívülállóként vagyok jelen. Ha már olyan példát kell említeni, ahol a fotós bevonja magát a projektjébe, akkor számomra sokkal szimpatikusabb Cindy Sherman, Katarzina Kozyra vagy Nikki S. Lee mint Terry Richardson. Amit Terry Richardson csinál, az attól és azért jó mert ő csinálja. Nekem őszíntének tűnik, nem egy megjátszott dolognak. Én őt egy igazi perverz alaknak gondolom, aki nagyon ügyesen használja ki a lehetőségeit és az adottságait úgy, hogy a társadalom nemhogy nem megveti, hanem tiszteli őt mindezért.
Tisztelhető álláspont.
Köszönöm.